Mesteréért és az aranyért vív

Ch. Gáll AndrásCh. Gáll András
AZ ListsAZ Lists
2008.07.25. 23:37
Címkék
Tizenkét évvel ezelőtt az egész vívóvilágot elkápráztatta egy belgiumi kisvárosban, Tournaiban. Akkora fölénnyel talán még senki sem nyert korosztályos világversenyt, mint Nemcsik Zsolt. Most, tucatnyi esztendővel később, rutinosan, ereje teljében arra készül, hogy megkoronázza pályafutását – olimpiai bajnoki címmel. Ő is azok között van, akik reálisan tűzték ki maguk elé a nagy célt.

A gond csak az, hogy még legalább tucatnyian elmondhatják magukról ugyanezt. Már csak ilyen sport a vívás, ezen belül a kardvívás. S miután ezt leszögeztük, csak utána tehetjük fel a kérdést: milyen formában is van Nemcsik Zsolt?

„Sajnos mostanában azon kapom magam, hogy én is felteszem önmagamnak ezt a kérdést, és nem tudok egyértelmű választ adni rá – mereng el az egyéniben olimpiai és világbajnoki ezüstérmes vívó. – Tény, hogy a hihetetlenül hosszú idény végére idegileg elfáradtam, remélem, a kijevi Európa-bajnokságon elértem a mélypontot. Azért remélem, mert a mélypontról csak felfelé vezethet az út.”

Ezt a pszichikai fáradtságot volt hivatott száműzni az elmúlt két hét speciális felkészülési metodikája.

„Valamit ki kellett találnom, s úgy gondoltam, a szokatlan helyzet megoldására olyasmihez kell folyamodnom, ami kimozdít a letargiámból. Tíz napig aktív pihenéssel készültem: kondiztam, futottam, úsztam, azaz fizikailag próbáltam magam csúcsra járatni, s úgy érzem, ez sikerült is. Plusz – mivel ezen idő alatt nem vettem a kezembe kardot – megfelelő mértékű pengeéhség is támadt bennem. Mert amikor hétfőn újrakezdtük a vívóedzéseket, az iskolázást, egészen másképp éreztem magam, mint azelőtt. Gyors lettem, kimondottan pengeéhes, szinte újjászülettem. Ez most az utolsó miniciklus, bízom benne, hogy ez mindent a helyére tesz, s aztán kint, Pekingben már csak a finomhangolás marad.”

Nemcsiknek nem ismeretlen feladat a talpra állás, van már rutinja abban, hogyan kell lerövidíteni egy lábadozási időszakot, netán a kilábalás periódusát a mélységesen mély gödörből.

„Amikor kiöregedtem a juniorok mezőnyéből, a Tournaiban megszerzett világbajnoki címet követően egy évig még a falat sem tudtam megvágni a kardommal, nem hogy az ellenfelemet. De nem fogyott el a türelmem, makacsul dolgoztam tovább, s egy év elteltével kezdtek jönni az eredmények, olyannyira, hogy előbb 1997-ben kijutottam a szicíliai universiadéra, majd 1998-ban részese lehettem a felnőtt csapatvilágbajnoki cím elnyerésének. Akkor tanultam meg először, a kitartás és a türelem előbb-utóbb kamatozik.”

A második újjászületés hasonlóan látványosra sikerült.

„2003-ban elszakadt az


folytatás...
Legfrissebb hírek

A 27. másodpercben betalált, azóta őrzi előnyét az ETO a Fradi otthonában

7 199 Az Ázsiai Bébiszitterem A Kívánságlistámon És A Farkamon!

Labdarúgó NB I
18 perce

Cselgáncs: Csermák Dániel hetedik lett a taskenti junior-vb-n

Utánpótlássport
18 perce

Billie Jean King-kupa: vihar miatt csúszik a program Floridában

Tenisz
39 perce

A Valencia idegenben győzte le a Rayo Vallecanót

Spanyol labdarúgás
49 perce

Női kosár NB I: hazai pályán verte a Szekszárdot a Sopron és továbbra is hibátlan

Kosárlabda
51 perce

Nagy verést kapott hazai pályán a Chelsea, győzött a Tottenham és a Bournemouth is

Angol labdarúgás
1 órája

Dárdai Bence 567 nap után újra a kezdőcsapat tagja volt a német másodosztályban

Légiósok
1 órája

Kuttor Attila újpesti döntetlennel mutatkozott be a Kisvárda kispadján

Labdarúgó NB I
1 órája