Pengeélen táncolva – az extrém sport pszichológiája


Az extrém sport kívül esik a komfortzónánkon, melyből nem egyszerű a kilépés. Ám ha egyszer megtapasztaljuk, valószínűleg többször is vágyni fogunk az élményre. Keresni fogjuk a lehetőségeket, hogy újra megtapasztalhassuk az átélteket. Közben ugyanis olyan pozitív érzésekkel gazdagodunk, olyan élményeket szerzünk, melyek a későbbiekben is motiválnak minket a cselekvésre. Ezeket a motiváló tényezőket és az extrém sport hátterében meghúzódó pszichológiai motívumokat egy bázisugrókat /1/ vizsgáló kutatás alapján mutatjuk be.
A kutatásban felvázolt egyik elmélet szerint az önkéntes kockázatvállaló viselkedés három szakaszra oszlik.
1. a felkészülési szakasz: amikor a kockázatvállaló még izgul, ideges
2. a végrehajtás szakasza: a kockázatvállaló gondolkodás nélkül végrehajtja a cselekvést
3. az utóhatás szakasza: a cselekvés után a
KOCKÁZATVÁLLALÓ AZ Kézilabda: kikapott az ifjúsági fiúválogatott a svájciaktól ÉS AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS ÉRZÉSÉT ÉLI ÁT.
Egy mentőcsapatokat vizsgáló kutatás eredményeként azonosítottak egy negyedik szakaszt is, ez pedig az érzelmek újradefiniálásának szakasza. Azextrém sporthoz ugyan közvetetten kapcsolódik, mivel nem a sportoló éli át, de a hozzájuk kapcsolódó mentés szintén kockázatvállaló magatartást igényel. Beszámolóik szerint a megmentők képesek voltak fenntartani a kontroll érzésének illúzióját, azon negatív érzések ellenére, melyek korábbi, sikertelen mentésekből származtak.
Ezt kiegészíti öt alapvető dimenzió, amelyek szükségesek a kockázatvállaló magatartás értelmezéséhez.
- szocio-ökonómiai és történelmi keretek, pl. a technológiai fejlődés státusza
- a tevékenység legális/illegális aspektusa, amely az izgalom egyik forrása lehet
- az érzelmi intenzitás szintjének megértése: alacsony vagy magas, és hogy ez intuitív reakciókkal társul
- az egyén kontrolláltsága vagy szabadsága
- a kockázatvállaló képessége arra vonatkozóan, hogy szimbólumok, valamint a képzelet és a realitás által jelentést adjon a tevékenységnek

A másik elmélet a kockázatvállaló viselkedés attribúciói, következményei és a hozzá fűződő értékek közötti közvetlen kapcsolatra helyezi a hangsúlyt.
Az elmélet az attribúciókat /2/ mint fizikai tárgyakat, szolgáltatásokat és korábbi tapasztalatokat írja le. A bázisugrás lehetséges attribúciói például a szociális interakció lehetősége, a felfedezés, a kíváncsiság, stresszoldás vagy maga a természet.
A következményeket pozitív vagy negatív természetük szerint különítik el. Pozitív következménynek számít az adrenalinlöket, a félelem legyőzése, a bajtársiasság és a kontroll érzete, az új, extra készségek elsajátítása, az elköteleződés vagy a szenvedély. Negatív következmények közé pedig a pénzügyi faktorok, úgymint a legújabb technikai eszközök megvásárlása, az egészségügyi és utazási költségek, továbbá a fizikai sérülés, akár halál tartoznak.
Az értékekpedig olyan absztrakt következményekként vannak definiálva, amelyek a vágyott végállapotot jelenítik meg: szabadságérzés, élet élvezete, teljesítményérzés, valahova tartozás, életkedv vagy az életerő érzése.
Bázisugrókkal készített interjúk arra mutattak, hogy a legerősebb kapcsolat háromféle tényező – a stresszoldás és az adrenalinlöket, az adrenalinlöket és a kontroll/félelmek legyőzése, valamint a félelmek legyőzése és az új, extra készségek elsajátítása – között jelenik meg. Vagyis a bázisugrás hátterében a legjelentősebb és legmeghatározóbb motivációs erők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb kalandokba vágjunk bele, a valahova tartozás érzése, a teljesítményérzés, a félelmek legyőzésének megtapasztalása és a kontrollérzés.
/1/ A bázisugrás alacsony magasságból, fix objektumokról vagy természeti képződményekről végrehajtott ugrás, amely során speciális bázisugró ernyőket használnak az ugrók. Angol elnevezése a B.A.S.E. mozaikszóból ered, amely az ugorható alapobjektumok kezdőbetűiből áll: B=Building (épület), A=Antenna (antenna), S=Span (híd), E=Earth (föld-szikla).
/2/ Attribúció = Oktulajdonítás. Az a folyamat, melynek során a személy azonosítja, hogy mások vagy saját viselkedését mi okozta.

Ez lenne a „paksi gólkirálygyár” titka?





